Költözik az Egy olvasó naplója

Az Egy olvasó naplója blogot még azzal az elgondolással indítottam 2014-ben, hogy a különféle kulturális portálokon megjelenő, látszólag különféle témákat érintő (bár kétségtelenül az irodalomközvetítés territoriumán belül maradó) cikkeimet egy helyre csatornázzam be, kiegészítve azokkal az írásaimmal, amelyet különböző okokból eleve saját felületen közlök, de amelyek még inkább elősegítik a látszólag egymástól távol álló témák közti kohéziót. Ezért olvashatók az első változatban kis színes hírek, érdekességek is, ahogyan azt a kerékpáros blogom elmúlt közel egy évtized alatti szerkesztése soráni tapasztalatom alapján hasznos kiegészítő bejegyzéstípusnak ítéltem meg.

A blog tartalma és intenzítása végül nem szakmai okokból (bár végül is a szakmai területen tapasztalt folyamatos lélekromboló félreértésből eredő, mentális egészséget érintő problémák tehát valahol mégiscsak szakmai okokra vezethetőek vissza) messze elmaradt a tervezettől (nem az volt a baj, hogy ne lett volna annyi publikációm folyóiratokban. és portálokon, hogy ne lehetett volna tematikus csokorba szedni őket, hanem mert egyre erősebben lüktetett bennem a gondolat, hogy de hát minek?), de úgy hagyom ott, abban a formában, ahogyan az első nekifutás sikeredett.

És ezzel egy időben útjára indítom az

új Egy olvasó naplója blogot.

Hogy mennyiben lesz más, mint a régi, még nem tudom, főleg úgy, hogy jó ideig (úgy 40-50 évig) nem igazán kívánok magyar folyóiratokban, portálokon publikálni, többek között azért, mert egyszerűen lehetetlennek látom, hogy úgy menedzseljem az írasaimat (például keresőoptimalizációs és más, a digitális szövegalkotás esetében nélkülözhetetlen szempontokból), ahogyan szeretném, és ahogyan azt a saját felületeimen sikerrel tudom végigvinni. (S nyilván nem akarok még egyszer abba a csapdába esni, amely a mentális összeomlás határára juttatott.)

Vagyis a máshol közölt publikációim -lévén nem kívánok máshol publikálni, kizárólag csak a saját webfelületeimen -tematikus egy csokorba gyűjtése értelemszerűen kimarad az új változatból.

A friss magyar szépirodalmi termésről persze továbbra is tervezek írni, csak abból a bizonyos toxikus és önmagán túllátni nem akaró diskurzusból kívánok kimaradni.

Aztán majd valahogy alakul, hogy mi lesz belőle.